Kéne egy jól összehozott csapatot hozni, tudom én vagyok csak ilyen tervezgetős típus de lehetne egy következőt:
Pepe = Tűzvarázsló
Karina = Boszorkány
Péter = Főnix (a kaszt kötelezve nincs pikkelyvért és tűzkard forgatására, csak ezeket kapja alapból)
Én = Sogron pap
Még két hét van a találkozóig, Syfadiassal izgatottan várjuk. Ha mindenki hozza a karakterét, hatalmas funky játék lesz. Remélem Arthas hozza az irónikus Dartonitát, Syfadias a megtört, kissé öngyilkoshajlamú tűzvarázslót, Avren a felsőbbrendűségű, bizalmartlan elf harcost, és én, nos nekem is hoznom kellene a kereskedőt, a harcost, a szorokányvadászt, a hit emberét.
Egy új modulon dolgozom éppen, remélem lesz belőle valami. Lassan haladok, de nem akarom elkapkodni a dolgokat, mert pofás kis kalandot akarok rittyenteni.
Fontos lenne hogy ne díszítsem túl. Hajlamos vagyok túlcicomázni, és akkor már egy kalap szart se ér. Ha megvan a kaland, újraírom, mert már most átolvasva hemzsek az ismétlésektől. Ha meglesz, lepasszolom sztem pár ismerősnek, aki konyít ezt-azt a modulokhoz, hogy nézze át, és mondja el a véleményét. Esetleg azt, hogy mit hajítsunk ki, mit pakoljunk bele. Ha kész, és fix, akkor lehet lemesélem pár tesztcsapatnak.
Ha megvannak megcsinálom a doksit szépre, és mehet a pdf az rpg.hu-ra.
http://www.4shared.com/dir/4350692/9d675599/Dungeons__Dragons.html
Érdekes dolgokra bukkanhat az ember a neten. Csak körül kell nézni.
Muszáj elmentenem a linket, mert ez JÓÓÓÓ.
http://tikospeter.blogspot.com/2007/06/blog-post.html
http://www.keiththompsonart.com/colour.html
Írogatom-irogatom a programomat, talán túl sok időt töltök vele jelenleg, de meg akarom csinálni a teljes csontvázát. Ahhoz pedig még be kellene majd vezetnem a mágiarendszert, (nem akarom túlbonyolítani) akkor valahogy jó lenne healing potionokat is csinálni, lenne mondjuk 5,10, és 20 hp-t gyógyító lötty. Ugyanez mana regennel. Kell pár varázslat, ha ezek megvannak akkor már csak a sztorit kell kitalálnom, bevezetnem az összes tárgyat, ami szóbajöhet, és akkor már csak a fájlkezelés része maradt hátra. Úgy hiszem pár nap alatt simán el tudok idáig jutni. A filekezelés necces lesz, mert még nem tudom hogy lehetne megoldani okosan azt a sok szöveg tárolását és szelektálását. Reméljük jól fog működni, mert akkor kipipálhatom ezt a szart is.
Meglehetősen szar az idő, tipikusan vasránapi idő van. Lehangoló, borús. Holnap Ergonómia Zh, aztán holnapután Digit és Pszcihológia. Pazar.
Ma elmegyek Joonival falat mászni. Estefelé.
Elkészültem a programom első lépcsőfokával, a karaktergenerálással.
Now comes the hard part.
Lassacskán csendes esővé csendesedett az Eriont nyakon öntő vihar. Már két napja ténferegtek a városban, a hollóhajú tanonc, és mestere, a kövér mágus. Valamiféle találkozóra volt hivatalos az öreg, de úgy tűnik késtek a felek. A novícus addig sem pazarolta az idejét. Thalas bejárta a várost, itt-ott körbeszimatolt. A városban tevékenykedő mágikus testőrség tisztjei érdeklődve figyelték, ha olykor összefutottak egy-egy utcán. A fiú kiemelkedő tehetség volt, úgy formálta a mágiát, mint nem sokan. Varázslónak született, benne volt a vérében. Kezdetnek a város nyilvános könyvtárát kereste fel, majd az árnyakban kutatott egy keveset. Az egész napos koncentráció teljesen kifacsarta az elméjét, ezért gyakran többet aludt a kelleténél. Az utóbbi hónapokban meglehetősen elnyűttnek mutatott, a szeme alatt ismét besötétedett a bőr, az arca beesettnek látszott.
Sebaj, ha ennek a végére jártam kipihenem magam. Koncentrálj! Csak bírd ki még egy kicsit.
Váratlanul lépett be mestere.
– Elég legyen, eleget vártam már. Üzenj nekik, üzenj az átkozottaknak, hogy ezentól nem ugrálok a kedvük szerint. Üzend meg, hogy a Fogadóban várom őket...
– Hogy hol, mester?
– Nem fontos, csak tudasd az átkozottakkal, hogy tegyék a dolguk.
Garsal, az idős mestere rekedtes hangján beszélt. Mindig rekedtessé vált a hangja, ha indulatok vezették. Alacsony, kövérkés ember volt, rövid, ősz hajától már jócskán megfosztotta kora. Az emberek tisztelettel tekintettek rá, amint felvillantotta faragott botját. A pórnép alázattal vegyes félelemmel tekintett rá, habár semmi okuk nem lett volna rá...
A novícius teljesen más volt, fiatal, fekete sörényű, megfontolt ifjonc. Lányos arca tapasztalatlanságról, nemesi vérvonalról árulkodhatott. Az öreg már rég elfelejtette miért is vette magához a fiút, de minden zsörtölődése ellenére hálát adott az isteneknek, hogy végül így döntött.
A fiú végül bólintott, majd lehunyta szemeit, és felnyitotta a harmadik szemét. A Szellem nyelvén beszélt, szavai átlápték a távolságokat, mérföldek százait tették meg úgy, mindeközben csak pillanatok teltek el. A végén a fiú megtörölte izzadt homlokát, és bólntott.
– Megvagyok mester.
– Remek –vetette oda Garsal, miközben felállt– akkor szedelőzködj, indulunk.
– Vagyis hogy holnap, nemigaz mester?
A kövér magiszter egy pillanatra megszédült, meg kellett kapaszkodnia az ajtófélfában.
– Holnap... persze, holnap.
A Délvidék méltán híres volt testes borairól, jó szőlőjéről, és húsételeiről. Emellett híres volt kiépített kereskedőútjairól is. Ha volt benned némi készség, szinte akárhová eljuthattál a döngölt utakon. A jó utak, és a zsíros karavánok persze magukkal vonzották az ügyeskedőket is. Rablóbandák, munkanélküli szegények járták az utakat, ki a rakományért, ki munkáért kutatva a kereskedőket. Akadtak szép számmal idénykalmárok, egy-egy jól megpakolt szállítmányba ölték minden pénzük, hogy aztán megüthessék a főnyereményt, és drágán túladhassanak a portékán. Ezek többnyire a rablók kezébe jutottak, nem véletlenül. Már megszámolhatatlan ideje állt paktum a nagy kereskedőházak, és a rablóbandák között. Olykor-olykor elragadnak egy-egy szállítmányt, cserébe a házak rakományát nem bántják. Épp ezért a tolvajok mindig jó előre értesültek, ha egy nyerészkedő kiskalmár útnak bocsájtott egy szekeret. A gazdagok tovább gazdagodtak, a szegények pedig eltűntek a süllyesztőben.
A veszélyes idők azonban nem csak a fosztogatóknak kedveztek – szép számmal keresték a kardforgatókat is, akik jó pénzért saját vérükkel garantálták a szállítmányok biztonságát.
A vörös köpenyes, szikár férfi fáradtan ült lova nyergében. Már lassan egy hete kísérte egy Haldibarn nevű sunyi képű kereskedő szekértáborát társaival. Alig virradt meg, még fáradt volt az éjszaki őrködéstől.
Mindegy, legalább jól fizet a dzsad.
A köpenyes gondolataiba merülve haladt egy kordé mögött.
Másrészt amúgy is nyugatnak tartottak. A rendnek volt némi elintéznivalója Vermunban. Még pár nap, és megérkeznek.
Gondolataiból Joquin szakította ki. A huszonéves férfi melléléptetett fehér déli paripáján.
– Mit gondolsz, megússzuk Vermunig?
Syfadias megvonta a vállát.
– Van egy olyan érzésem, hogy nem. Mintha figyelnének.
– Csak elfáradtál. Talán jobb volna, ha...
– Megvagyok, köszönöm. Inkább keltsd fel a többieket. Hamarosan hajnalodik. Ha támadni akarnék, most tenném. Remélem vannak elég bolondok hozzá, hogy megtegyék.
A rőtköpenyes vicsorgott. Már nem volt fiatal, mégis tapasztaltabb volt korabeli társánál, ezért is lett diplomatája Ordannak. Megvolt benne mindaz, amit Ordan képviselt. Megfontolt volt, olykor persze heves. Kemény játékos volt, remek hadvezér, és elsőosztályú harcos. Gondolataiba révedten intett a kölyöknek, hogy távozhat. Joquin lassított hátasán, majd megindul egy fekete hintó felé.
A tanonc izzadva hevert az Erioni taverna egyik baldachinos ágyában. Már jóideje álmodja mindig ugyanazt. Ez nem lehet véletlen. Kelletlenül felhúzta a lábát, és felült. A feje még mindig tompán sajgott a tegnap éjjeli megpróbáltatásoktól. Valahol sejthette, hogy jócskán dél felé járhat az idő, de a szobába csak kevés fény szűrődött be, a fellegek elnyomták a fényt, elnyomták a színeket, egyetlen ónszínű masszává változtatva Erion macskaköves utcáit. A férfi halkan sóhajtott, lassan idejét látta, hogy erőt vegyen magán, és felkeljen. Koncentrálni próbált, kevés sikerrel. Majd egy határozott mozdulattal felpattant, és elindult a mosdótál felé, hogy felfrissítse magát.
Minden darab a helyére kerül. Talán pár hét, esetleg egy terc. Semmiképp sem több, annyi bizonyos.
Kisvártatva már felfrissülten bámult ki az ablakon, odakint, mint mindig, most is tömegével rótták az utcát az emberek. Szerette nézni az utca embereit. Bámulatos, hogy miket nem lehet kiolvasni egy elejtett mozdulatból, mimikából, vagy egy villanó tekintetből. Az élet, színház, mondta egy mestere régen. És milyen igaz...
Lassan a helyére kerültek gondolatai. Ellépett az ablaktól, és felöltötte a ruháit. Ideje, hogy utánanézzen mesterének.
Mint jó földművesek, oly pontosan érkeztek az esőtől terhes fellegek a nyugati partok kikötői fölé. Először csak a halászok cseréptetőit érte, majd vén eb módjára, megfontolt lassúsággal kúszott tovább a vihar a szárazföld belseje felé. Antoh terce, a Hullámok hava uralta a kontinens időjárását.
Hullámok, gyakori esőpermet, és persze változékony szél. A Tengeristen egynémely papja persze ódákat zenghetne minderről. De ez felesleges. Üres szavak, és fecsegés. Jelenleg ez számított legkevésbe a Sirgas la Moretti báró számára.
A falu, és a vár üszkös romjai parázslottak a hajnali esőben. Hat alak bontakozott ki a homályból: négy férfi állt körbe egyet, aki a keménnyé fagyott sárban térdelt. Vértezetét több helyen átütötték a déli kovácsolt fegyverek. Zsoldospengék. A férfiakat lassan megközelítette egy asszony.
– Nem hallgattál rám Sirgas.
A nő hangja gúnyt éreztetett.
– Megmondtam, kár volt ellent állnod a tanácsban. Nézd mi lett veled. Az elveid? Mit se jelentenek! Itt döglesz meg az elveiddel együtt.
A férfi nem válaszolt, őszes szakállán lassan végigfolyt vére, lassú csöppekben hullva a fekete földre. Az állók közül egy fiatalabb – talán harminc éves – szakállas lovag felemelte a kardját, és lesújtott lord Sigras fejére. Az nesztelen dőlt előre. A nő kegyetlen érdektelenséggel bámulta a kivégzett bárót.
– Hajítsátok a kútba a többi szolgájával együtt! És kerítsétek elő a fattyút. Azonnal!
Kicsit játszogattam avp2-vel. Egész pofás a multija. Azért többnyire benne vagyok a top3-ban.
A filmmel kapcsolatban elkezdtem írogatni a forgatókönyvet. Igazából ide kéne felgépelnem, mert ha beszarik a gép, akkor buktam a word .doc forgatókönyvet.
Morrowindhez készítek modot a magyarítás alapjára, egy kis sziget lesz, amelyen egy város helyezkedik el, lesz egy új céh, küldetések, stb. :)
A témát itt követhetitek nyomon:
http://forum.gumininjahq.hu/index.php?showtopic=99
